A csecsemő veleszületetten orrlégző. Mivel az orrán át nem kap levegőt, a náthás baba ezt a kellemetlen érzést sírással adja tudtunkra. Éjjel a szokásosnál gyakrabban ébred. Ilyenkor jó, ha minden esetben megszoptatjuk, mert így nemcsak megnyugtatjuk, de a megnövekedett folyadékigényt is pótolni tudjuk. Túletetéstől nem kell tartani, hiszen többször, de kevesebbet szopik ilyenkor a baba, azaz éppen a hígabb állagú, kalóriában szegényebb, szomjoltóbb első tejet fogja inni.

Napközben többször szeretne kézben lenni, mint máskor szokása – a függőleges testhelyzet megkönnyíti számára a levegővételt. Jó szolgálatot tehet ilyenkor egy hordozókendő, amivel magunkra köthetjük a babát, így a két kezünk szabaddá válik.

Sokat segít, ha a lakás száraz levegőjét nedvesítjük, ehhez használhatunk párásítókészüléket, vagy a fűtőtestre helyezett vizes edénykéket.

Az orrváladék pangásának és gyulladás (arcüreg, fül, homloküreg stb.) kialakulásának megelőzésére használjunk orrcseppet és orrszívót. Orrcseppből –hacsak az orvos másképpen nem rendeli- fiziológiás sóoldatot válasszunk, de pár csepp anyatej is betölti ugyanezt a funkciót is, ha sikerül a baba orrába csöpögtetnünk.

Orrszíváshoz használhatunk elemes, elektromos orrszívót, vagy porszívóra szerelhető változatot. A kézi, pumpás verzió általában nem elég hatékony, így ezt inkább mellőzzük. Orrszíváshoz a babát le kell fogni, a fejét stabilan tartani, és a lehető legalaposabban kiszívni a váladékot. A babák ezt nem szeretik, meglepő izomerővel képesek tiltakozni ellene, ezért jó, ha segítségünkre van valaki a feladat kivitelezésében.

A gyomorba lejutó váladék miatt a baba széklete nyálkássá válhat, sőt, akár hányást vagy hasmenést is kiválthat.

Akár lázzal jár a nátha, akár nem, jobb, ha megmutatjuk a kicsit a gyerekorvosnak. Kérjünk előre időpontot, hogy a rendelőben a lehető legkevesebb időt kelljen a többi beteg gyerek társaságában töltenünk.